Lovas ügyességi verseny

Versenyre fogunk menni szombaton Bezzegpusztára. A környék hobbi lovasainak szervezik, de jönnek majd messzebbről is majd. Mikor először hallottam, érdekelt, de egyedül nem mernék odamenni, merthogy lábon kell menni oda-vissza, csak ha valaki velem jönne. A bibi az volt, hogy azon a hétvégén van egy országos verseny is, és sokan a tanyáról oda mennek. Találtam viszont valakit, akit szintén érdekelt, és egyedül nem akart menni. Hát társulunk.
Olyannyira komolyan vesszük, hogy tegnap délután elmentünk Bezzegpusztára lóháton, egy órát pihentünk és jöttünk haza, hogy lássuk, mennyi idő kell odaérni, milyen az út és a terep odáig, és mennyire bírják a lovak. Mégiscsak verseny, nem akarjuk kiakasztani őket.
Odaértünk rendben, és nem is volt megerőltető egyáltalán. Útközben viszont kiderült, hogy kell kobakot viselni a versenyszám alatt, és ez eléggé keresztülhúzza a számításaimat, mert én a szép új barna kalapomban, hozzá illő ingben, chaps-ben, csizmában terveztem a dolgot, a kobak meg rontja az összképet. valahogy kibeszéljük majd. Lehet persze a kobak mellett sokáig érvelni. Én mégiscsak nőből vagyok, és nem akármilyenből, ha elmegyek 15 km-re versenyezni, majd hazalovaglok ugyanaznap. Ennyi felvágás járna. De majd kiderül.